Magyarországon a fejlettebb országokhoz képest még gyerekcipőben jár az ökoházak építése. Ennek egyrészt anyagi okai vannak, másrészt még mindig nem tudunk ezekről a házakról annyit, hogy egyáltalán eszünkbe jusson ilyesmit építtetni.
Az ökoház olyan természetes anyagokból épült, alacsony energiafelhasználású háztípus, ahol a tervezők arra törekedtek, hogy ne terheljük tovább környezetünket életünk “melléktermékeivel”, illetve, hogy a természet fellelhető, magától adódó energiáival segítsük mindennapjainkat. Az ökoépítkezésnél figyelembe veszik azt, hogy a készülő ház milyen hatással lesz a környezetre és a benne lakókra.
Földkunyhó, jurta, vályogház
Az ökoház alapvető követelményei közül – természetes építőanyag, zöld terület visszapótlása, hulladékhasznosítás, nap- és szélenergia felhasználása, automatikus szellőző és szellőztető rendszerek, kényelmi szempontok – az első számos helyen már régen megvalósult. Gondoljunk csak az arab földházakra, a magyar jurtára és vályogházakra, a német fakwerk házakra, az északi népek faházaira. Ezek valamilyen szinten mind ökoháznak számítanak.
A mai ökoházépítés fontos célkitűzése a zöldterületek visszapótlása a házon és a kertben egyaránt. Emiatt sokkal inkább ökoháznak számít például egy olyan napenergiát hasznosító “zöld toronyház”, ahol szintenként a ház alapterületéről eltávolított zöldterületet többszörös mértékben pótolták vissza, mint egy olyan családi házakból álló “ökolakópark”, ahol a kiírtott erdőnek még a tíz százalékát sem sikerült újjáteremteni.
Hogyan pótolhatjuk a zöldet?
A zöldterületek visszanyerése tégla- vagy betonépítésű házaknál is megvalósítható, például:
- a falak befuttatásával (vadszőlő, folyondár, borostyán, iszalag, lila akác, kúszó rózsa)
- a balkonládák növényeivel
- a lapos tetők szigetelés utáni beültetésével.
A ház körüli ökokert kialakítása, esetleg egy üvegház vagy egy télikert megvalósítása már az ökológiai gazdálkodást idézik.
Nem mindegyik ökoházaknak mondott ház elégíti ki a kívánalmakat. Esetenként csak a természetes anyaggal szigetelt falak miatt tartanak egy házat ökoháznak (pl. zsákokba földet tesznek, majd ezeket feltornyozzák a szélfújta falak mentén), s akad olyan ház is, melynek egyetlen ökovonása a hulladék- újrahasznosítás. (A falakat használt kólásflakonokkal is lehet szigetelni, ekkor például két ökofeltétel egyszerre valósulhat meg.)
Víztisztító, napelem, kemence
Az ökoházak saját esővízgyűjtő-tisztító rendszerrel, illetve sajátos szennyvíztárolókkal, emésztőkkel rendelkeznek. Egy tanyasi vályogház amiatt, hogy nem csatornázott, s vezetékes ivóvíz sincs benne, még nem számít ökoháznak, sőt a nem korszerű szennyvízelvezetése miatt inkább környetszennyező tényező, hiszen a szivárgó emésztők anyaga bekerülhet a talaj ivóvízkészletébe.
Az ökotörekvések között említendő a hagyományos építésű tűzhelyek alkalmazása is.
A régi kemencéhez hasonló építményekkel télen a napelemes fűtést is kisegíthetjük.
Egyszerűbb házaknál nyáron a ház tetején elhelyezett nagy, sötét víztartályok kiválóan megoldják a melegvízszolgáltatást, feltéve, hogy a napsütéses órák száma elegendő ehhez.
Összetettebb megoldásoknál nap-hő elemek segítségével a háztartási melegvíz-igény kétharmadát lehet fedezni. Télen a fűtést a napelemek mellett szélturbinákból származó energia, vagy repceolajjal, esetleg zsírkővel működtetett tömbhőerőmű biztosítja. Mind a nap-, mind a szélenergia-szolgáltató nyáron is működhet; speciális puffertárolókban lehet gyűjteni a felhasználatlan energiát.
Optimális tájolás
A ház optimális tájolása is ökovonásnak számít, hiszen ha a természetes fény maximális mértékben körbejárja a házat, csökken a világításra fordítandó áramfelhasználás. A hálószobák nézzenek keletre, a konyha, nappali déli irányba, míg a lakószobák ablakai nyugatra. A fal egyes részeinek kiváltása hőszigetelt üveges blokkokkal szintén segíti az optimális fényhasznosítást. Természetesen egy jól tervezett ökoház esetében a megfelelő hő- és légszigetelés (ásványgyapot, cellulózszigetelés, többrétegű szigetelőlapos borítás, hővisszanyerő szellőztető rendszer) kivédi a hagyományos építkezésekre jellemző problémákat.
Multimédiás házvezérlő
Ráadásul egy jól felszerelt ökoházban a kényelmet és biztonságot szolgáló multimédiás házvezérlő számítógép mind a belső páratartalmat, a levegő hőmérsékletét, frissességét, mind az optimális fényviszonyokat mágától szabályozza. Nem számítógép-vezérelt ökoházban sok helyen üvegszálas fénytechnika alkalmazásával vezetik le a fényt a ház tetejéről. A módszer a sötét városi lakások mesterséges nappali világítását is kiválthatná, de sajnos ez a technika, mint ahogy egy ökoház is, ma még nagyon drága.